Igazságos büntetést követel Zelenszkij Oroszországnak
Az ukrán elnök egyebek mellett azt várja, hogy fosszák meg az oroszokat az ENSZ BT-beli vétójogától.
Az ukrán elnök egyebek mellett azt várja, hogy fosszák meg az oroszokat az ENSZ BT-beli vétójogától.
A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
A köztársasági elnök szerint cseppet sem magától értetődő, hogy ma, amikor Európában újra háború energia- és élelmiszerválság dúl, a háború elkerülése és a béke megőrzése érdekében létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak.
A kormányfő szerint a szankciókat brüsszeli bürokraták kényszerítették ki, és nem is Oroszországnak fájnak, hanem az európai embereknek.
A finn határőrség szerint megszokott a határforgalom az orosz határátkelőkön.
Az amerikai elnök szerint Moszkva felelőtlenül fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével.
Milliós adócsalással és a szankciók megsértésével gyanúsítják Alisher Usmanovot. Ő volt az, akinél a hírek szerint Magyarország az Oroszország elleni szankciók megvétózását helyezte kilátásba, ha nem veszik le a listáról, később aztán letett erről.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Több tíz kilométeres kocsisor torlódott fel az orosz–finn határon azután, hogy Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást. Ez az egyetlen határ, amely még nyitva van.
Az orosz ellenzék szerdán tiltakozásra szólított fel Vlagyimir Putyin elnök ellen, aki elrendelte 300 ezer tartalékos mozgósítását.
Az apokaliptikus fenyegetések célja, hogy rákényszerítse Ukrajnát és nyugati szövetségeseit, hogy elfogadják Oroszország győzelmét a konfliktusban. A megszállt területeken a hétvégén elhamarkodottan megrendezett "népszavazások" célja, hogy kijelölje azt a vonalat, amelyet Ukrajna és a Nyugat nem léphet át – írja a Financial Times.
A balti ország külügyminisztere biztonsági okokkal indokolta a döntést.
Sok orosz nem fogadta túl lelkesen a részleges mozgósítás ötletét.
A szubkontinens különösen az orosz fegyver és energiahordozó-export kedvelt célországa.
Vlagyimir Rogov, a területet vezető főtanács egyik tagja szerint mostantól nincs közük az országhoz, amit a „nácik és a terroristák vezetnek”.
A bizottságot maga a város kormányzója vezeti.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
A stratégiai atomrobbantás Oroszországra is veszélyt jelentene, a taktikai nukleáris fegyverek bevetése pedig nem döntené el a háborút, legfeljebb csak csatát lehet vele nyerni – véli George Friedman amerikai geopolitikai elemző, aki azzal a gondolatkísérlettel is eljátszott, mi lenne, ha Moszkva úgy döntene, hogy az USA szövetségeseit támadja meg, így gyengítve Ukrajnát. Szerinte ez esetben Romániát és Moldovát támadnák meg az oroszok, de kevés esélyük lenne. Friedman Orbán Viktor egyik kedvenc szerzője.
Folyamatosan érkeznek a reakciók Putyin beszédére. Vannak, akik szerint a beszéd az orosz kudarc, a gyengeség jele.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint az orosz elnök által mondottak csak alátámasztják, hogy a háború menete nem a Kreml elképzelései szerint alakul.